Svájc

Svájc Európa központi alpesi régiójában helyezkedik el, nyugaton Franciaországgal, délen Olaszországgal, északon Németországgal, keleten pedig Ausztriával és Liechtensteinnel határos. Svájc teljes területe 41.300 km2. Nyugaton a Genfi-tó, észak-keleten a Bodeni-tó, középen a Vierwaldstätter-see, a Zürichi-tó, ismét nyugaton a Neuchatel-i tó található. A Genfi-tó Európa legnagyobb tava, felülete 581 km2, 60 %-a Svájchoz, a maradék Franciaországhoz tartozik. Svájc mintegy 60 %-át a szűk völgyekkel szabdalt, 4000 méter feletti hegyek alpesi vonulataival körbevett területek foglalják el. Ezek a területek, közösségek évszázadok óta az időjárás zordsága miatt hónapokra el voltak vágva egymástól, innen is az a hihetetlen sokszínűség, eltérő tradíciók, szokások, dialektusok, amelyek tartjői magukat.
Svájc javarészt az északi időjárási zónához tartozik. Kis területe ellenére időjárása jelentősen változatos. Az Alpok hegylánca nyugattól kelet felé fontos klimatikus határvonalat képez. Az Alpoktól délre a mediterrán jellegű időjárás az uralkodó, míg északon a Nyugat-Európára jellemző, egyenletes, nedves klíma uralkodik, időről időre pedig - különösen télen - beköszön a kelet-európai hideg kontinentális éghajlat is. Nem véletlen, hogy a városok történelmi központjaiban az árkádos utcák tömegével találkozhatunk: elvégre esős időben is meg kell élni valahogy a kereskedőknek.

A vizek erőteljesen jellemzik Észak-Svájc jelentős részét, a Rajnától és a Bodeni-tótól az Alpok északi csücskében található Zürichi- és Waleni-tóig. Jól jelzett kerékpár-utak követik a Rajna folyását, amely már több mint ezer éve fontos kereskedelmi viziút. Mindenféle kilátó-teraszuok épültek a Rajna hatalmas vízesései fölé, amelyek egykoron már jelentős energia-forrást képeztek a kulcs-iparágak számára s hozzájárultak a Bodeni-tó lankáin folyó gyümölcs- és bortermeléshez, a látogatókat pedig az enyhe klíma vonzza.

A Zürich-i tő északi csücskében fekvő Zürich Svájc legnagyobb városa, egyúttal legfontosabb kereskedelmi, bank- és ipari terepe, amellett a német nyelvű területek kiemelkedő kulturális központja is. Érdemes gyalogosan szemügyre venni nagyszerű óvárosát. A modern városképet a három régi templom tornyai és oromzatai uralják: a Nagy Károly alapította, XI. században épült Grossmünster, amelynek román stílusú alapjaira kerültek később a neogótikus emeletek. Itt látható az Európa legnagyobb átmérőjű (8,6 méter) órájával büszkélkedő St. Peterskirche is, és a Fraumünster, Marc Chagall által 1970-ben befejezett, remekbe szabott ólomüveg-ablakaival.
Zürich jelentős nemzetközi pénzügyi, gazdasági és kereskedelmi központtá fejlődésének döntő lökést adott a Zürichi Tőzsde 1877-ben történ megalapítása, amely jelenleg a negyedik helyet foglalja el a világ tőzsdéi sorában.

Különösen kedvező adottságú városka, melyet már a régi rómaiak is kedveltek gyógyhatású vize miatt. A kutak ásványtartalma a legmagasabb az országban. Baden jól karbantartott óvárosában található a kiváló Impresszionista Művészetek Múzeuma, valamint egy, a gyermekeknek szánt, s róluk szóló múzeum. A gyógyfürdő szép parkos környezetben fekszik, jól szolgálja a reumás panaszokkal, légzőszervi megbetegedéssel érkező látogatók ezreit. Az óváros jól őrzi a középkorból fennmaradt település emlékeit.

A Rajna két partján elterülő, egyszerre középkori és modern város Svájc északkeleti kapuja, Németország és a francia Elzász "szorításában". A Bázeliek számára természetes, hogy üzleti megbeszéléseiket német területen folytatják, vacsorázni pedig átugranak valamelyik elzászi étterembe. A lakosság a három nemzet - a svájci, a francia és a német - amalgámja, nem is érzik igazán magukat svájcinak.
Itt található Svájd legrégebbi és legtekintélyesebb, 1460-ban alapított egyeteme. Számtalan értékes gyűjteményt bemutató múzeumot és művészeti galériát találhatunk itt. A kivételes szépségű, lenyűgözően méltóságos óvárost megóvták.
Basel eleven, haladó szellemű város, nagy gazdasági és ipari központ, s a Rajnának köszönhetően Svájc "tengeri" kikötője. Ma már tudományos központként, fontos nemzetközi konferenciák színhelyeként is ismert. A tudósok és a kutatók, bankárok és kereskedők előszeretettel találkoznak itt konferenciák, szemináriumok és szakkiállítások keretében. Csupán a híres Svájci Ipari Vásár több mint egymillió látogatót vonz évente Baselbe.

Joggal illeti Svájc középrégióját a szív fontosságával egyenértékű jelző: valóban itt él a lakosság nagy többsége, ipar, mezőgazdaság, felsőfokon. De ne tévesszen ez meg senkit, a régiót nem tagadja meg önmagát, a természeti szépségeket, kultúrát, történelmi látványosságokat illetően is elkápráztatóan gazdag.

1848 óta Svájc fővárosa. Mindössze 140.000 lakosa van, a külvárosokkal együtt sem éri el a 300.000-et. A Svájci Államszövetség létrejötte előtt alapították, masszív városfalakkal körülvéve, a folyamatos idegen hódítások elleni fontos stratégiai szempontokat figyelembe véve. Fekvése különösen szerencsésnek mondható, mert míg a svájci városok jó része valamilyen magaslaton helyezkedik el, addig Bernben a városközpont egy "tányérhoz" hasonlóan lassan ereszkedik lefelé az óváros centrumába, hogy a folyóparton fejezze be, ahol egyébként számos vizisport-lehetőséget is kialakítottak.
Az óváros különlegessége a megkapóan egységes, un. Paraszt-barokk arculata, egyforma magas és stílusú épületekkel. Az utóbbi ötven évben Bern látványos fejlődésen ment keresztül. Széles hidak ívelik át az Aare folyót, amely körülöleli a középkori óvárost, Nydegg, s a város fontos üzleti központtá nőtte ki magát. Fekvése különösen szerencsés, a francia és a német területek határára esik, de egyértelműen franciás jellegű. Az óvárosban található Svájc legszebb katedrálisa, a Münsternek (Szent Vince tornya), valamint az a legendás óratorony, amely mutatja a nap, a hold, a csillagok és a bolygók mindenkori helyzetét, valamint a hónapot, a hetet és a napot. Bájos órajátékot is produkál, a turisták nagy örömére, melynek körbejáró szereplői az udvari bolond, medvék, kakas, a lovag aranyozott fegyverekkel és persze idő Apó.

Elragadó város, az azonos nevű tó partján. Csodálatos a fekvése és elég kicsi ahhoz, hogy könnyedén körbe lehessen sétálni. A békés tő képe éles kontrasztot képez a háttérben emelkedő vad, titokzatos hegyek látványának. Az ódon sikátorok, titokzatos zugok és beszögellések sajátos hangulata elvarázsolja a látogatókat. Itt található Svájc egyik leglátogatottabb múzeuma, a Verkehrshaus der Schweiz (Svájci Közlekedési Múzeum), amely Európának e témában a legnagyobb és legátfogóbb anyagával rendelkezik, bemutatva a szárazföldi, vízi- és légiközlekedés történetét.

Ez a régió az ország nyugti részében helyezkedik el, a ritkán lakott Jura-hegységtől az emmentáli területig s ide tartozik Svájc alacsonyan fekvő mezőgazdasági jellegű "szíve" Bern város. A legismertebb két svájci sajtot (emmentáli és gruyére) gyártják ebben a régióban, ahol festői környezetben régis, eredeti falvak és jól karbantartott várak keltik könnyen azt a benyomást, hogy megállt az idő.

Genfből valami átható szellemiség árak századok óta. Valamikor a Római Birodalom részeként fontos közvetítő stratégiai és kereskedelmi pont volt Itália és Gallia között. Ma Genf városa a nemzetközi politikai élet egyik legnagyobb centruma, fellegvára lett. Itt kapott helyt az ENSZ európai hivatala. A genfi nemzetközi szervezetek közel húszezer alkalmazottat foglalkoztatnak.
Művészeti galériák, régiségkereskedések, meglepően gazdag és minden nyelven nagy választékot kínáló könyvesboltok, kellemes bisztrók, éttermek színhelye az óváros. A Jet d'eau Genf szimbóluma, a tő kékjéből égbe szökő vízoszlop gyönyörű látvány. Kevesen tudják, hogy ezt nem a turisták kedvéért találták ki a genfiek a 19. század végén, hanem voltaképp egy ipari (vízügyi) szükséglétesítmény, amelynek célja a vízművek és a vízvezeték-hálózat terhermentesítése, a túlnyomás kiküszöbölése.

Az Alpok déli oldalán elterülő Ticino Svájc egyetlen olasz nyelvű kantonja. Olaszországhoz hasonlóan mediterrán levegője, "illata" van, de városainak, falvainak rendezettsége, tisztasága összetéveszthetetlenül "svájci". Ticino lakossága a tavak köré települt, amelyeknek fejlett utasszállító komp-hálózata van. Jóllehet majd minden látogató észak felől érkezik Ticinoba autóval vagy vonaton, a leglátványosabb megközelítés mégis az olasz Domodossola felől adódik, keresztül az érdes, csiszolatlan Centovallin (száz völgy). Hasonló, gyalogtúrára is ideálisan alkalmas táj várja a turistát a szomszédos Maggia és Verzasca völgyekben Locarno-tól északra. Az utat lépten-nyomon rengeteg kisebb-nagyobb, gyors folyású,pisztrángokkal teli patak keresztezi. A völgyekben igen keskenyek s nagyon kanyargósak az utak, ezért kötelező a kanyarokba beledudálni, a postabuszoknak pedig valamelyik kitérőben előnyt adni!

Túlzás nélkül állítható, hogy Svájc egyik legszebb városa. Azzá teszi környezete, terasz-szerű fekvése a gyönyörű tó partján, és a mediterrán virágpompa. Szép maga a város is. Mély öblé körülölelő szálloda- és villasora látványos. Óvárosa megkapó, ahol a szűk utcákra könyöklő házakat karcsú oszlopokon kecsesen hajló ívű loggiák, s nem Bern mackósan vaskos árkádjai tartják.

A Lago Maggioe északi végénél terül el. Szelíd klímája révén Svájc Nizzájának is szokták nevezni. A város egyedi keveréke a barátságos,, látnivalókkal teli nyaralóhelynek, valamint a modern üzleti központnak. A tóparttól nem mesze fekvő óváros rengeteg műemléket tartogat a látogatók számára: Casa Bacilieri, Casa SImona, Casa Rusca, Torre di Piaza. Locarno közvetlen környezetének dísze a hegyoldalon magasodó Madonna del Sasso, ahová a vasútállomástól sikló visz fel. Innen gyönyörű kilátás nyílik a városra és a tóra.

Ha a svájciakat arról kérdezik, melyik az országuk legszebb része, sokan említik a keleti Graubünden kantont, érintetlen szépsége és gyér lakossága miatt. Ezen a kis helyen él Svájc nagy nyelvcsoportja közül három is. St. Moritz és Davos a 19. században váltak ismertté, amikor felfedezték, hogy különleges mikroklímájuk jót tesz a tüdőbajban szenvedőknek. A levegő gyakorta páramentes, tiszta, a csapadék előfordulása is ritka, annál több a napos órák száma.

1800 méter magasan terül el Svájc egyik legismertebb és legkedveltebb üdülőhelye. Eleinte gyógy vizei miatt keresték fel, de a 19. század közepétől már téli látogatói is voltak. St. Moritz-Dorf szélén áll az eredeti falu egyetlen maradványa, a ferde harangtorony Schiefer Turm, környéke ma luxus-szállodákkal van tele. A fürdővárosi negyedet St. Moritz-Bad-nak nevezik. Mindmáig az egyetlen svájci település, ahol olimpiai játékokat rendeztek.

A 2383 méter magas Flüela-hágón keresztül jutunk el Davosba. Davos kétséget kizáróan Svájc egyik legjelentősebb és legfelkapottabb síparadicsoma. Békés alpesi völgyben fekszik, ezt a települést is két részre osztották: Davos-Platz-ra és Davos-Dorf-ra, de nincs köztük megvonható határvonal. Elsőrangú sílift-hálózat, megbízhatóan jó hóviszonyok azalapja annak, hogy Davost a világ legjobb síterepei köz sorolják. Síelés után zajlik az élet: sok jó hangulatú étterem, kávéház, s elegáns butikok sora gondoskodik arról, hogy az ide látogatók a nap minden szakaszában jól érezzék magukat. Davos nyáron sem kínál kevesebb élvezetet. Közel 320 km jól karbantartott túraútvonalas hálózat veszi körbe a települést, a Davosi-tavon pedig mindenféle vízisportot ideális körülmények között lehet űzni.

Kérjük érdeklődjön a papillon@papillonutazas.hu e-mail címen, vagy nyomja meg az AJÁNLATKÉRÉS gombot.