Horvátország

Egy mai napig álő ősi dalmát mondás szerint: "Ha bedugod az ujjad a tengerbe, az egész világgal kapcsolatba kerülsz."

A volt Jugoszlávia valamennyi országa közül Horvátországnak a legélénkebb az idegenforgalma. A szárazföld belsejében a sűrű erdőket és mészkőhegységeket tavak és vízesések tarkítják. A partvidéken a tömérdek szigetet langyos, tiszta tengervíz mossa, ami még a sokat látott utazó kérges szívét is megmelengeti. Nagyjából két hét kell az ország megismeréséhez. A horvát tájaknak változatos a növény- és állatvilága, s szerencsére az ország legérdekesebb, legérintetlenebb természeti szépségei mostanra védettek. Napjainkban összesen 8 nemzeti park működik a szárazföld különböző pontjain és a szigeteken a természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek mellett.

Középkori óvárosával és az elegáns Alsóvárossal, Zágráb jellegzetes közép-európai település. Itt él a legtöbb fiatal Európában. Ennek köszönhető a horvát főváros lüktető elevensége. A város sokat változott 1990 óta, amikor szerb rakétalövedékek bombázták a külvárosokat. Zágrábot soha nem szánták fővárosnak, s időnként, kivált júliusban és augusztusban, mikor lakói a tengerparton hűsölnek, úgy kiürül, hogy inkább néznénk osztrák kisvárosnak, mint európai fővárosnak. Legelőnyösebb arcát tavasszal és ősszel mutatja, amikor a langyos estéken zsúfolásig megtelnek a kávézók, s az egészváros élettől lüktet.

Ha az időnk szűkre szabott, egy nap alatt is megtekinthetik a várost, reggel az Alsóvárost, délután a Felsővárost.

Ezt a területet látogatja a legkevesebb turista. Északon Magyarország, keleten Bosznia, délen a Kvarner-öböl, nyugaton Szlovénia határolja. Számos vetélytársa akad nevezetességek dolgában. A sajátjai közül a Plitvicei-tavak a leghíresebb, amelyet az UNESCO 1979-ben a világörökség részének nyilvánított.

A smaragd- vagy türkizzöld Plitvicei-tavak vizét 16, sűrű erdővel benőtt tó füzére döbbenetes szép. A 1991-95 köztiidőszak szégyene, hogy a lázadó szerb alakulatok a park lerohanásától és a szállodák feldúlásától sem tántorodtak el. Napjainkban Plitvice újra csendes, ahol több napot is kellemesen eltölthetünk. Az itteni vadállatok, például a medvék, viszonylag békésen megférnek az emberrel. Az újabb becslések szerint Plitvicén legkevesebb 126 madárfaj él, s közüli is vagy 70 a park terüeltéén költ, ami valóságos madárparadicsommá avatja a tóvidéket.

E tájék első pillantásra jellegtelen vidéknek tetszik. Pedig kisebb-nagyobb városai kitűnnek barokk építészetükkel, s a térség természeti szépségeknek sincs híján. A háború sebei sajnos egyelőre nem forrtak be. A természet közelségére vágyók megpihenhetnek a Kopac Rit és a Lonjsko Polje nemzeti parkokban, s bejárhatják a Duna mentét, amely természetes határt alkot Szerbia és Montenegro felé. A vidéken járva bölcsen teszik, ha tartózkodnak a sarkított politikai véleménynyilvánítástól és általában a Balkán emlegetésétől.

Zágrábtól alig 100 km-re terül el az autópálya mentén és a Száva partján. Tőle délre már Bosznia húzódik. Gyönyörködhetünk a gólyában, szürke gémben és a ritkán látható védett ragadozómadárban, a rétisasban. Több mint 600 gólyapárjával Lonjsko Polje a gólyák európai gyűjtőhelyévé lett.

Szlavónia legnagyobb települése izgalmas város. Eszék a mai napig nem tért magához a szerbek 9 hónapos ostroma okozta traumából és háborús pusztításból, számos épülete súlyosan megsérült. Mégis több jel árulkodik arról, hogy az egykor legendás kozmopolita kávéházi élet és életöröm visszatérőben van.
Eszék három egymástól jól elkülönülő kerületre oszlik: Gornji Grad (felsőváros), Tvrda (óváros), Donji Grad (alsóváros). Eszék központját mindmáig a Péter-Pál Székesegyház uralja. A terebélyes vöröstéglás épületet és a 90 méter magas tornyát Franz Langenberg tervezte.

A Duna kanyarban festőien meghúzódó barokk városka. Vukovar neve egybeforrott a horvát nép meghurcoltatásával. Lakói 1991-ben 3 hónapig állták a legvadabb és legpusztítóbb ostromot. Napjainkban Vukovar igyekszik felépülni.

Isztria üdülővárosainak van valami jellegzetesen olaszos hangulata. A modern épületek között itt-ott a régmúlt nyomai is megmutatkoznak. A félsziget hónapokig a tömegturizmust szolgálja. Sok helybeli inkább vallja magát isztriainak, mint horvátnak. A félsziget több mint 200.000 látogatóelszállásolására képest egyszerre 114 szállodájában, 19 üdülőtelepén, 39 kempingben és számtalan magánházánál. A legtöbb helybeli folyékonyan beszél olaszul. A nagyobb városokra a velencei építészet nyomta rá a bélyegét.
A tengerpartot elárasztó turisták gyakran elfelejtkeznek a félsziget belsejének szépségeiről, a szőlőskertekkel borított hullámzó dombokról meg a hegyi falvakról. A függetlenség kivívása óta Isztria megye Turisztikai Szövetsége rendkívül körültekintően reklámozza a belső tájak szépségeit. Borutat szerveztek, gasztronómiai útikalauzt adtak ki, s útjára bocsátották a falusi turizmus programot, amely megnyitja a helyi gazdák házait és tanyáit a fizetővendégek előtt. Így a vendégek a római idők óta itt termő finom borocskák kortyolgatása és helyi fogások kóstolgatása közben ismerkedhetnek a vidék népével.

Zágrábtól alig 100 km-re terül el az autópálya mentén és a Száva partján. Tőle délre már Bosznia húzódik. Gyönyörködhetünk a gólyában, szürke gémben és a ritkán látható védett ragadozómadárban, a rétisasban. Több mint 600 gólyapárjával Lonjsko Polje a gólyák európai gyűjtőhelyévé lett.

Az óriási öböl felkapott kirándulóhely. Krk és Rab szigete a legszebbek közé tartoznak horvát földön. A szigetekkel pettyezett, óriási Kvarner-öböl az Isztriai-félszigetet köti össze a déli Dalmáciával. Partjait a Velebit-hegység zömök vonulata szegélyezi, amely elvágja a part menti városokat és üdülőtelepeket a szárazföld belsejétől. A horvát Riviéra az Isztriai-félsziget keleti partvidékét szegélyezi az Ucka-hegység védelmező tömbje alatt. A hegység távol tartja a viharos szeleket, nyáom pedig kellemes túrautakat ígér, ahonnan fenséges kilátás nyílik a Kvarner-öböl egészére. A kellemes éghajlatú Opatijai Riviéra a 19. században jött divatba, amikor a monarchia tehetős polgárai ide sereglettek a sok napsütés -- évente 2200 óra -- élvezésére. Az állandóan fújdogáló 22 C hőmérséklet biztosít.

Abbázia. Mindmáig e partszakasz legfontosabb üdülőhelye. Egészen a 19. század végéig csupán pár házból állt, amelyek egy 15. századi apátság köré csoportosultak. Az első szálloda, a Quarnero -- ma Kvarner Hotelnek hívják -- 1885-ben nyílt meg. A víz parton sétány épült, a lungomare, amely napjainkban 12 km hosszúságba húzódik az északi Voloskótól az Opatijától délre ekvő Lovranig. Mindez, meg nagyszabású díszkertek avatták Opatiját amolyan tengerparti Béccsé a monarchia fürdőközönsége sámára. A sétány elhalad a fürdőhely szilás partjai és kis öblei mellett, miközben szabadtéri kávézók, beton úszómedencék, árnyas ciprusok, tölgyek és pálmafák szegélyezik az útját.

160.000 fős meghaladó népességével messze a Kvarner-öböl legnagyobb települése. A forgalmas kikötővároson gyakran csak átsietnek azok, akik az öböl felkapott szigeteire készülnek, pedig ha eltekintenek az ipari förmedvényektől és a csúf kikötőtől, sok szépséget találnak Rijekában, az egykori Fiumében. Rijeka a 19. század végén, a Bécset Budapesttel összekötő vasútvonal megnyitása után indult fejlődésnek. Az ódon utcákat köztéri műalkotások díszítik, egymást érik a kulturális rendezvények, s nyáron a Riva sugárút is megtelik emberrel a vízparton. Báj Rijeka nem olyan szemet gyönyörködtető, mint Split, d ha átutazóban vannak, érdemes itt megállniuk egy-két napra.

A legnagyobb horvát sziget Cres mellett, s a legkönnyebben megközelíthető a Kvarner-öböl szigetei közül, mivel egyszerűen egy hídon áthajthatnak a szárazföldről. Krk neve az ókortól többféle változatban maradt fennt, de mindegyiknek a közös gyökere az illír Kurik szóból ered. A sziget legszebb és történelmileg is legjelentősebb települése az azonos nevű helység. Krk városa már régtől fogva központi szerepet játszik a szigeten. Bástyafalak veszik körül és erődítmény védi. A roskadozó óvárost tetszetős modern városrész vesz körül, amely villasorral fut le a tengerhez. Főszezonban jó előre gondoskodjanak maguknak szálláslehetőségről Krken.

Krk szigetéről rendszeres kompjárat viszi az utasokat Loparba, amely a Rag-sziget északi városa. Az átkelés rövid és kellemes. Nemigen van ok néhány óránál többet eltölteni az álmos Loparban, amikor Rab városa -- az egyik legszebb horvát városka -- alig egyórányi kocsizásra esik innen. A kisváros maga a gyönyörűség, amolyan itt felejtett középkor. A templomtornyok egy liget sudár fáiként nyúlnak az ég felé. A városka keskeny félszigetre települt kanyargós, macskaköves sikátoraival, melyet kristálytiszta hullámok mosnak. Rab városának leggyönyörűbb harangtornya a félsziget végében található, a 11. században épült Szűz Mária-székesegyház. Ha megmásszák a 25 méter magas tornyot, belátják a várost és a környékét, de a templombelső nyugodt egyszerűségét is érdemes megcsodálniuk.

E vidék velencei stílusú kikötővárosokkal és római kori romokkal várja látogatóit. Legfőbb nevezetességei a Krka Nemzeti Park tavai és vízesései, valamint a Kornati-szigetcsoport. Dalmácia neve egykori őslakói, az illír eredetű dalmata törzs nevét őrzi, akik a tengerpart délebbi részét lakták.

Óvárosa félszigetre települt, ami drámai szépséget kölcsönöz a római emlékekben bővelkedő városkának. Észak-Dalmácia legfelkapottabb üdülőhelye valaha Dalmácia fővárosa volt, s egyben a legjelentősebb dalmát városnak számított. A római város zömök városfalak közé zsúfolódott, s az egykori erődrendszert széles tengerparti sétány övezi. Zadar híres kávéházi életéről.

Észak-Dalmácia leglenyűgözőbb természeti szépsége. A dalmátok büszkén mondogatják, hogy a Krk tavai, folyói, szurdokvölgyei és vízesései semmivel sem maradnak el a Plitvicei-tavak csodái mögött. A Dinári-hegységben eredő Krka folyó 72 km megtétele után Sibeniknél ömlik a tengerbe. 1985 óta a Knintől délre eső és Skradinig húzódó térség védett terület. A park bejárata Lozovacnál található, innen ingyenbusz szállítja tovább a látogatókat. Mi inkább azt ajánljuk, hogy közelítsék meg a Krkát a takaros Skradin faluból, ahonnan óránként indulnak hajók a Skradinski Buthoz, a környék legszebb vízeséséhez. 17 vízesés zuhog itt alá látványosan a sziklákról.

Gazdag és színes, megkapóan szép tengerparttal és tengernyi szigetével. Fővárosa Split, amelynek lakói elegáns világpolgárok és életművészek. Közép-Dalmácia kezd az egyik leglátogatottabb horvát vidékké válni. Akár egy hónapot is szívesen elidőzik itt az ember, és ha nincs ennyi ideje, hát beéri egy héttel, a városok műemlékeit járva vagy a vadregényes szigeteken pihengetve, ahol a fövenyen még érintetlen szépségű a természet, s a lágy szellő levendulától és rozmaringtól illatozik. Szerencsére a légiót az a nagy hotelépítési láz is többé-kevésbé elkerülte, amely olyan előnytelenül változtatta meg Isztria arculatát az 1970-es, 1980-as években, így kevesebb ormótlan és arctalan szálloda épült. A tömegturizmus is csak mostanság jutott el ide, ezért sok turistatelep inkább családias kisvendéglőkből és hangulatos panziókból áll, amelyek olcsó szálláshelyet kínálnak a hotelekkel szemben.

Egyike az Adria leglüktetőbb és legvarázslatosabb városainak. Csábereje akkora, hogy gyakorta azok is itt ragadnak hónapokra vagy akár évekre, akik csak átutazni szándékoztak a városon. Split életének központja a mai napig Diocletianus palotája, amelyet a vízparton emelt az uralkodástól visszavonult császár 295 és 305 között. Split polgárai századokon keresztül inkább ráépítettek a palotára és környékére, mintsem hogy lerombolják. A mai turista így abban az egyedülálló élményben részesül, hogy egy császári lak kövei között ehet, ihat és alhat. Napjainkban a palotaegyüttes immár a világörökség része.

Brac a harmadik legnagyobb horvát sziget századokon keresztül kőfejtésből élt. Az itteni mészkőből épült meg többek között Diocletianus spliti palotája, a mi Parlamentünk, sőt a Fehér Ház is Washingtonban. Napjainkban az idegenforgalom már ugyanolyan fontos bevételi forrásnak számít, mint a kőfejtés. A sziget belseje teraszosan emelkedik a 6-700 méter magas, feketefenyő-erdővel borított Vidova gora fennsíkig, melynek csúcsa a 778 méter magas Vidovica. Brac jellegzetességei azok a magányos macchia- és karsztszigetecskék, cserjések, melyekben a kabócák misztikus dala szól időtlen idők óta, megszakítatlanul.

Dél-Dalmácia hosszú sávján találják az Adria gyöngyszemét, az egyik legszebb európai várost. Dubrovnik a középkorban Raguza néven független városállamként verte vissza támadóit a szépséges és bevehetetlen városfalakról. A vidék gazdag műemlékekben és természeti szépségekben. Az egész térség alaposan megszenvedte a polgárháborút. A helybelieket jelenleg is elfoglalja a károk helyreállítása, amiben nagy segítségükre vannak a turizmusból befolyó jelentős összegek. Dubrovnik a legjobb úton jár, hogy visszanyerje háború előtti népszerűségét.

A horvát tengerpart koronázatlan királynője. A város századokon keresztül virágzott vastag falainak védelmében. Dubrovnik városát akár megelevenedett történelemkönyvhöz is hasonlíthatnánk. Ezt a benyomást erősíti, hogy a gépkocsiforgalmat kitiltották az óvárosból. Amint a nagy alábukik az Adriába, és a turistacsoportok is szétszéledtek, a város igazi arcát mutatja. Az utcai kávézók megtelnek vendégekkel, akik a hullámzó tömeget figyelik, mielőtt betérnének az óváros valamelyik parányi vendéglőjébe.

Horvátország bumeráng alakú ország, amely Szlovéniával, Magyarországgal, Szerbia-Montenegróval, Bosznia-Hercegovinával, valamint az Adriai-tengerrel határos.
Fővárosa Zágráb 685000 lakossal.
Tengerpartja kb. 5800 km hosszú.
1185 horvát sziget tartozik Horvátországhoz.
Hivatalos nyelve a horvát, fizetési eszköze a kuna (kuna = 100 lipa),
Villanyáram 220 V, 50 Hz.
Nemzetközi hívószáma: +385

Az ország területe két, egymástól jól elkülönülő éghajlati övezet között oszlik meg. A szárazföldi terülteken mérsékelt éghajlat uralkodik, az adriai partvidék éghajlata földközi-tengeri. A nyár forró és napsütéses, a tél enyhe és csapadékos. A tengerpart januári középhőmérséklete 5-10 oC, augusztusban 30 oC. A tenger hőfoka téren 12 oC, nyáron 26 oC-ot is eléri.
A turistaidény áprilistól októberig tart. Kirándulásra és kerékpározásra a tavasz és a nyár a legalkalmasabb. Augusztusban tombol az éjszakai élet, ilyenkor mindenhol órákat kell sorbanállni.

Újév: január 1.
Vízkereszt: január 6.
Nagypéntek és húsvéthétfő
A munka ünnepe: május 1.
Úrnapja: május/június
Antifasiszta küzdelem napja: június 22.
Horvát nemzeti ünnep: június 25.
Győzelem napja/nemzeti hálaadó ünnep: augusztus 5.
Nagyboldogasszony ünnepe: augusztus 15.
Függetlenség napja: október 8.
Mindenszentek: november 1.
Karácsony: december 25-26.
A heves vallási és lokálpatrióta érzelmek és a szép számú vallási ünnepek itt véresen komolyak. Ilyen pl. Dubrovnikban februárban a Sveti Vlaho, Splitben májusban a Sveti Duje stb.

A határon útlevelet kérnek. Három hónapnál rövidebb tartózkodás esetén nem kell vízum. Ha hosszabb időt töltünk el Horvátországban, akkor a legkönnyebb, ha a szlovén határon ideiglenesen átlépünk. Kötelesek vagyunk a rendőrségen bejelentkezni, de a hivatalos szállásadók maguk végzik el ezt a munkát. Az útlevél mindig legyen a táskában. Az országba a személyes tárgyakon kívül 2 liter bort, 1 liter tömény szeszt, 60 ml parfümöt, 200 cigarettát/szivart/250 gr dohányt lehet bevinni, idegen valutát korlátlanul, helyi fizetőeszközt viszont csak 2000 kunát.

Az eurót és a dollárt országszerte beváltják a horvát bankok és pénzváltóhelyek. Készpénzfizetéskor gyakran 10-20 %-os kedvezményre számíthatunk. Utazási csekket sok bank és pénzváltóhely beváltja érvényes útlevél ellenében, általában 2 %-os illeték mellett. Maestro, Visa és Cirrus bankkártyával automatából is felvehető pénz, de a bankok akár 4 %-os illetéket is felszámolhatnak, ezért jobban boldogulhatunk az American Express és a Mastercard kártyával. Hitelkártyát még a legdrágább vendéglőben sem fogadnak el.

Júliusban-augusztusban napon 30 oC fölé emelkedhet a hőmérséklet, ezért könnyű, lenge, nem szintetikus ruhadarabot viseljenek. Nem szabad elfelejtkezni a napszemüvegről és a fejfedőről sem. Az éjszakák enyhék, ezért alhatunk sortban és trikóban is. Tavasszal, kora nyáron és kora ősszel az ideális viselet a pulóver, a könnyű kabát. Novembertől márciusig elkél a meleg télikabát. Kirándulóknak, túrázóknak elengedhetetlen viselet a strapabíró cipő, edzőcipő, túracipő.

A horvát kormány a háború végeztével gondoskodott eltávolításukról, ezért a legtöbb országrész teljesen veszélytelen. Krajina és Kelet-Horvátország távoli tájain azonban legyenek nagyon óvatosak.

Az adót és a kiszolgálás díját rendszerint felszámolják a szállodákban, ennek ellenére bevett gyakorlat a számlát a következő 10 kunáig felkerekíteni, vagy aprópénzes borravalót hagyni az asztalon, amennyiben meg vannak elégedve a kiszolgálással. A taxisok nemegyszer megvágják a turistákat, és ők maguk is épp eléggé elkerekítik az összeget, ezért nekik ne adjunk borravalót.

Mivel Horvátországot túlnyomó részt gépkocsival látogatjuk meg, ezért fontos ismernünk a kresz-szabályokat: érvényes jogosítvánnyal lehet vezetni, megengedett sebességhatár 50 km/óra lakos területen, 80 km/óra ezen kívül, 100 km/óra a főutakon és 130 km/óra autópályán. A biztonsági öv bekötése kötelező, vezetés közben nem lehet mobilon csevegni. A közlekedési szabályok megsértése azonnali bírságolást von maga után, melynek összege 100-500 kuna. A parkolókat kék táblára festett fehér P betű jelöli.

Kézi szövésű selyemsál (kravata), aromás gyógynövények (főként a levendula), kerámiák és üveg dísztárgyak, tájborok, helyi töményszeszek (pl. grappa és szilvapálinka -- slivovitz), szarvasgomba, pagi sajt olivaolaj.

Kérjük érdeklődjön a papillon@papillonutazas.hu e-mail címen, vagy nyomja meg az AJÁNLATKÉRÉS gombot.